2015. február 24., kedd

Szilvi "szépkorú" Mackó Mamája...


...és a társaság...



...amikor összejönnek régi fényképeket nézegetnek...



... majd Mackó Mama ölébe ülnek...



...Ő pedig mesél nekik a régi szép időkről...

2015. február 19., csütörtök

Mackós iskola Budán

Íme ebben az iskolában például Mackó bácsi mesél már régóta




















Gyerekkoromban ide jártunk korcsolyázni, mert akkortájt olyan hideg telek voltak, hogy pedellusok még felöntötték a sportpályát vízzel  este és az reggelre kiváló jégpályává lett.
Volt, hogy Sas Elemérrel, a kiváló fizikus-tanárral is egy jégen korcsolyázhattunk itt.




Németvölgyi (Mackós) iskola és óvodaBudapest XII. kerületCím: Németvölgyi út 42-52

1930 előtt az iskola helyén mély árok húzódott, mely a környező hegyek esővizét, hólevét vezette le az Alkotás utcai fedett csatornához. Épületek még nem voltak. Az első világháború után megindult a rohamos építkezés. Magán és bérházak egymás után emelkedtek és egyre több és több tanuló volt a Márvány utcai iskolában. Ez tette szükségessé, hogy a Németvölgyi úton új elemi népiskola épüljön.
1930. szeptember havában kezdték meg az alapzathoz szükséges földmunkát. Ez évben még az alapzatot a földszintig elkészítették. 1931-ben az építés folytatását a főváros vette át Körmendy Nándor tervező építész tervei alapján, Dörre Endre főmérnök, Schuszter Ferenc és Táby Ervin mérnökök felügyelete alatt. Az épület szeptember hó végén tető alá került. Novemberben a természetbeni lakások elkészültek és azokat a vezető óvónő, hivatalsegéd és a dajka el is foglalták. 1932. február 25-én az iskola átadásra elkészült 
1932. március 1-én minden átmeneti zökkenő nélkül a korábban a Márvány utcában működő iskola elfoglalta helyét, és azonnal megkezdődött a rendes tanítás is. Ekkor a tanulók száma 194 volt, a következő esztendőben a létszám már 386-ra emelkedett. Ugyancsak az iskolában nyert elhelyezést az 55 ágyas diákszálló.
Évről évre szaporodott a tanulók száma az osztályok számával együtt. Az 1934-35-ös tanévben már 8 fiú és 6 leány elemi iskolai osztály volt 388 tanulóval és 17 tantestületi taggal. Az iskola előterében akkor állították fel Lányi Dezső szobrász alkotását, a "mackós" szobrokat.
A második világháború harcai az iskolát is elérték, komoly károkat okozva. Évek teltek el, míg az iskola külső és belső képe megközelítette a jelenlegit. 1954-55-ben az iskola külső felújítása befejeződött, a háborús károk eltűntek.
Az 1980-as  években az óvoda által használt részt kibővítették és az eredeti 3 helyett már 6 csoport működik az épületben.
Az épületben jelenleg a Németvölgyi Általános Iskola és a Mackós Óvoda működik.
Forrás: az iskola honlapja

2015. február 17., kedd

Nikolajról - egy élő szelíd medvéről

Ilma mamánk a minap Jaap Scholten: Báró elvtárs - Utazás az erdélyi arisztokrácia letűnő világában című könyvből  idézett néhány gondolatot, melyben egy Nikolaj nevű élő medvének volt játszótársa gyerekkorában az egyik arisztokrata szereplő. 
Nikolaj medve egyébként szobatiszta volt, kicammogott a kastély parkjába és a bokrok közt végezte a dolgát. Már az orosz határon fogta be a gazdája, azért kapott orosz nevet. 

(Ez a bejegyzés egyben egy könyvajánló is lett ilyetén módon.)



(A képek itt csak illusztrációk a szelíd medvékre)



     

2015. február 16., hétfő

Ilma mamánk kedvenc macija

Ilma mamánk kedvenc macija sajnos elégett a háború tüzében az egész
lakásukkal együtt (és a  maradandó biztonság illúziójával együtt
is). De szép, fehér volt, barna bársony talpakkal és olyan nagy, hogy
lovagolhatott is rajta. Szívében és lelkében most is él, most is
látja, ahogy ül a biedermeier fotelben, ahova a karácsonyi angyal
helyezte.
Összehasonlítja minden azóta látott mackóval - és egy sincs olyan, mint Ő.


Ez  a kép csak illusztráció régi hadviselt mackókról az emlékmaci helyett


2015. február 14., szombat

Mumio

...aki nem is annyira öreg, mégis komoly története van már


Mumio macit Nóra és Frank kisfia, Toma kapta születése után a család egyik barátjától, egy középkorú hölgytől. A maci a nevét pedig egy olyan csodaszerről kapta, amelyről Nemere István ilyen szépen ír:








Csodaszer-e a sziklák könnye?
Háromezer éve ismerik, és számos nyelven úgy hívják: mumio. Már Arisztotelész is írt róla, és azóta az orvostudomány számos nagyja emlékezett meg dicsérően a szerről. A mumiót Közép-Ázsiában, Iránban, Indiában és Kínában lelik fel a leggyakrabban. Mindig is nagyon értékes szer volt - olyannyira, hogy még a lelőhelyét is titokban tartották. A történelmi korokban szinte egyenértékű volt az arannyal. Ma is nagyon ritka. 
Ma már persze tudjuk, hogy ez a fekete, szurokszerű anyag számos hegy barlangjában megtalálható. Néha úgy tűnik, a sziklákból folyik elő, innen a "sziklák könnye" költői elnevezés. A tudomány emberei sokáig nem értették, hogyan képes a természet ezt az anyagot ilyen formában létrehozni (ma sem teljesen egyértelmű). A mintegy hetven éve folyó mumiokutatások két dolgot bizonyítottak be minden kétséget kizáróan. Az egyik a szer összetételére, a másik a hatásaira vonatkozik. A vegyelemzések érthetővé teszik, miért áll a szer olyan nagy becsben évezredek óta. Csak olyasmi van benne, amire az emberi szervezetnek szüksége van, különösen betegségek esetén. A mumióban található méhviasz, a szervezet számára nélkülözhetetlen hat aminosav és több fontos B-vitamin (1-es és 12-es). Van ott még D-provitamin, szerves sav és illóolaj is. És ezzel még mindig nincs vége a listának, hiszen a mumióban rengeteg makro- és mikroelem is található. Gyakorlatilag az egész nyomelem- és ásványsorozat, amit manapság mesterségesen készített pezsgőtablettákban próbálunk magunkhoz venni. És mivel mindezek az elemek természetes úton kapcsolódtak össze, a szer nagyon jó hatást gyakorolhat a szervezetre. A mumio kedvezően befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, véd a megfázás és a gyulladások ellen, elősegíti a beteg vagy a sérült szövetek és csontok regenerációját. Ásványai és vitaminjai révén erősíti a szervezet ellenállóképességét a betegségekkel szemben, erőt ad. Az ezzel foglalkozó három nagy kutatóközpontban - ebből kettő Oroszországban található, ott főleg a Pamír és az Altáj hegyi barlangjaiban gyűjtött mumióval foglalkoznak - egyöntetű megállapítás született: ez valóban afféle "csodaszer", persze az orvostudomány, a biológia teljes mértékben meg tudja magyarázni a hatásait. Az igazán csodálatos ebben az, hogy a természet furcsa és alig érthető módon mintha gondoskodott volna rólunk. Mert hát nyilvánvaló, hogy ez az anyag valamilyen ismeretlen erő hatására nyomódik ki a sötét barlangok repedéseiből. Azt még csak-csak értjük, hogyan kerül ott bele az a sok ásvány és mikroelem - bár azt már nem, hogy ki keveri össze. És hogyan kerülnek oda az aminosavak és a méhviasz? Sokáig sorolhatnánk, mi mindent nem értünk ebben a folyamatban, de ennél fontosabb, hogy a természet már akkor termelt mumiót, amikor emberek még nem is éltek a világon, és ma is termeli, amikor felhasználhatjuk. Így hát valamiféle univerzális jóságra gondolhatunk elsősorban, amely ezt a sokak által méltán becsült univerzális szert a rendelkezésünkre bocsátotta.  (forrás: tvr-hét 2003/33. szám)

Ezt a Mumio nevű csodaszert Dr. Danimától kapta Nóra, akihez segítségért fordult, miután már több mint egy éve nem fogant meg a babájuk. A különleges aromájú kis barna golyócskát szorgalmasan ette és eszi illetve eszik a mai napig most már családilag.
Erről a maciról mindig emlékezni fognak az ajándékozó középkorú hölgy tudatos és tudattalan tanításaira, a szeretett és nagyra becsült doktornőre, az egészség fontosságára, a természet erejére és az akkori apró Tomára, aki ma mar olyan nagyra nőtt, hogy felmászik a pultra és lopkodja a Mumiot.

Blogindító - a 112 éves Teddy szokatlan köszöntése

A Montázs Magazinban jelent meg a mai napon:

A 112 éves Teddy szokatlan köszöntése



1903. február 15-én mutatták be az első Teddy – a hajdani amerikai elnökről, Theodore Roosevelt-ről, becenevén Teddy-ről elnevezett – mackót, amit Morris és Rose Michtom készített. Ennek a hírnek a nyomán a Teddy-nél fiatalabb mackógenerációkból válogatva néhány játékmedvebocs hozzánk eljuttatott képével és történetével köszöntjük az ősmackót.
220px-Nachbildung_55PB_Steiff_Museum_Giengen
 A Washington Post 1902. november 16-i számában megjelent cikk Theodore Roosevelt (becenevén Teddy) egyik vadászatáról írt, melyen az elnök nem volt hajlandó lelőni egy fogságba ejtett fekete medve bocsot, csak azért, hogy sajtófotók készülhessenek az eseményről. Ennek hatására készítette el egy orosz bevándorló, Morris Michtom Teddy’s bear-t, vagyis Teddy mackóját, melyet dekorációnak szánt édesség és írószer boltjának kirakatába, Brooklynban. A maci olyan sikeres lett, hogy Michtom nemsokára felhagyott az édességek árusításával és megalapította az Ideal Novelty and Toy Company-t.

Kezdjük a sort a rangidős mackókkal:
Herling Mátyás mackó
Az ezen a képen látható 65 éves mackót én is ismerem személyesen. A soroksári születésű Krisztina tulajdona. A keresztmamájától kapta 1950-ben Soroksáron, így tehát a mackó is soroksári.  Ez volt a legkedvesebb játéka.
IMG_3979
A mackó neve pedig Herling Mátyás, ahogyan Krisztina anyai nagypapáját hívták egykoron. A mackót nemcsak Krisztina, de az egész családja nagy becsben tartotta mindig.
Krisztina elmondása szerint, de magam is láthattam a saját szememmel, hogy Herling Mátyásnak vannak más régi mackó barátai és régi babák, akikkel a ház nappalijában tartózkodik ma is. Elmesélte azt is, hogy gyerekkorában vele aludt, s ha megöregszik, egy olyan játékmúzeumnak fogja ajándékozni, ahol garantálják, hogy mindig ki lesz állítva és nem raktárban fog porosodni. Ez az öltözete, ami a képen is látszik, kb. 30 éve készült, régi korabeli anyagokból, de van egy pizsamája is, ami szintén 1950-ből származik.
Masita mackó
Szonja anyukájának már születése óta megvan ez a macija, de nem igazán lehet tudni, hogy mennyi idős. Az biztos, hogy 60 évnél öregebb. Valószínűleg az orvos nagymamája egyik betege varrhatta. A cipőcske már anyukája rátoldása, hogy valamennyire egyben maradjon.
10957461_831981540193708_2028452293_n
Masitának hívják. Szonja anyukája nem tudta kimondani, hogy macika és rajta maradt. Masita mindig vigasza volt, még az oly’ ijesztő fotósokkal szemben is.
10965414_831981503527045_1351389251_n
(Volt egy másik maci – már sajnos nincs meg -, amihez az az aranyos sztori, hogy nagymama minden év január elsejére jelmezt vart a náluk lévő macinak, így volt ő orvos, cowboy, szakács, sőt kéményseprő is. Hihetetlen gondossággal és részletességgel megvarrt jelmezek voltak ezek.)
A 43 éves Kismackó 
Eszter tulajdona a Kismaci, aki már jó ideje egy díszpárna huzatban lakik. Nagyjából egyéves korában kapta, talán pont szülinapjára. Amikor kicsi volt, mindenhová magával hurcolta: mindig vele aludt, de ment vele a játszótérre és a homokozóba is…. így azután Anyukája gyakran kimosta és ez egyáltalán nem tett jót Kismackó bundájának… “kissé” megkopott. Pontosabban szólva oszladozni-foszladozni kezdett az eredetileg selyembársony, sárga-barna színű bundája kihullott, a teste kiszakadt és egyre több helyen kandikált ki belőle a szivacstömés  és már semmilyen módszerrel nem lehetett újjávarázsolni.
Kismaci 007
Mégis, ha Eszter magához ölelte, mindig egy nagyon kedves, huncut mackópofa nézett vissza rá, akit gyönyörűnek látott és aki nélkül elképzelhetetlen volt az élet.
Mostanában, ha nagy ritkán előkerül, bizony megdöbben Eszter, hogy milyen rossz állapotban van, milyen “csúnya”. De a következő pillanatban újra valódi gyöngédséget érez iránta.
Kismaci lassan 43 éves lesz és talán soha nem fog felnőni. Nagyon szereti Esztert és tudja, hogy eltéphetetlen a kötelék köztük akkor is, ha díszpárna huzatban tartja a szekrény mélyén és már sohasem játszanak együtt.
S folytassuk a fiatalabb mackógenerációval:
„Nevenincs” mackó
Ő a nagyobbik fiam „Nevenincs” mackója, aki 34 éves. Őt Mamakától, az én anyukámtól kapta és a rövidgatyát is ő varrta reá.
10965782_786727898059082_1230616235_n
Menyasszony és vőlegény macik
S végül a saját két egyforma mackómról, 59 évvel ezelőttről, az emlékeim sarkából egy régi fényképről.  Sajnos már nincsenek meg. Egy babakori rácsos ágyas fényképen találtam őket, azért vannak rács mögött (nem a házasság rabságát szimbolizálja a rács, még mielőtt erre gondolna a cikket olvasó pszichológus).
medvékek
Két-három éves koromban aztán ők voltak ketten a menyasszony és vőlegény macik. Az esküvőn egy négerbaba volt az eskető pap, aki folyton felborult a boldogító igen előtt. (Egy tíz évvel ezelőtti adventi írásomban már egyszer felidéztem őket.)